Régi kinőtt korcsolya
Ha nincs szíved kidobni, vagy elajándékozni, lehet belőle például karácsonyi dekoráció
Amióta bútorfestésre adtam a fejem, másképp nézek a különböző a tárgyakra. Már nem azt látom benne, hogy funkcionálisan szükségem van-e még rá, hanem hogy ha elvesztette a funkcióját (kicsi lett, elkopott, nem illik a lakásba) milyen formában hasznosíthatnám újra, kaphatna új külsőben új életet.
Jó pár éve még igen sok, akkor úgy gondolt már nem kell tárgyat raktam ki én is lomtalanításkor (ma már fogom a fejem, hogy milyen jó lenne most pár dolog, ha akkor nem rakom ki őket), de ma már másképp gondolom.
Így volt ez ezzel a régi kinőtt korcsolyával is.
Alapvető kinézetében nem illett sehova, így gondoltam kicsit átvarázsolom, hogy Karácsonyi dekorációként élje tovább mindennapjait, ajtódíszként, vagy a kandallón dekorációként, vagy majd ahova épp teszem, J
Szeretem az antikolt, kopott, rozsdás felületeket, így adta magát a végső elképzelés, milyen is legyen.
Első lépésként, a korcsolya nyelvét a megfelelő állásban ragasztó pisztollyal beragasztottam a koriba, hogy egyszerűbb legyen vele dolgozni.
Ezután alapozást kapott, bár sok krétafesték alá nem szükséges, én mégis szinte mindig mindent alapozok, így biztos elkerülöm a későbbi kellemetlen meglepetéseket.
A korcsolya végső színe egy világoskék szín lett, amit nagyon szeretek, és eddig csak díszítésre használtam, de most gondoltam kipróbálom, hogy is néz ki, ha nem törlöm vissza, és ez a szín a Pentart antikoló festékcsaládjának a színe.
Két rétegben került fel a korcsolyára, a megfelelő száradási idők betartásával.
Az utóbbi időben próbálgatom a repedő rendszereket, ezért a korin is ki akartam próbálni, így a választás a Pentart opál repesztő rendszerére esett.
Ez két fázisú repesztő rendszer.
A lényege a szép repedésnek, hogy az első réteg vastagon kerüljön fel, lehetőleg egy irányban, nem sokszor átkenve, hogy a második fázisnak legyen min megcsúsznia, azaz repednie.
A repedő rendszereknél nem használok szárítás gyorsítást (hajszárító) hanem minden esetben megvárom a természetes száradását az anyagnak.
A második fázist, szintén ugyanabban az irányban viszem fel, itt már nem szükséges a nagyon vastag felvitt anyag jelenléte, bár nem hátrány, valahol középúton van a jó arány a vékony és a vastag között.
Tudjátok, ez az „érzéssel „kifejezés, amit anyukáink mondtak, amikor a süti receptet kértül el tőlük.
Amikor a második réteg is megszáradt, ha közelről nézed, már látod a kis repedéseket a felületen.
És következik a nagy kedvenc, a rozsdásítás.
Ehhez a művelethez is a Pentart termékét használom, mégpedig a rozsda festék, és effekt szettjét.
Első lépésként a festék szettet használom, mind a négy színt felviszem, egyszerre, úgy, hogy a színek próbáljanak a természetes rozsda színére hasonlítani, azaz mind a négy szín látszódjon, egymás alól kibukkanva, és közben a 3D port is felveszem az ecsetre, így struktúrát is adok a festéknek, hogy mégjobban hasonlítson a rozsdára.
A száradás után viszem fel az effekt port Heavy Body Gél (matt) segítségével. Ennek mennyisége szubjektív, de nem fedem el teljesen vele a megfestett rozsda hatást, hanem kiemelem azt kisebb vagy nagyobb részeken, ahogy épp kedvem van, és ahogy a végeredményt szeretném látni.
Amikor ez megszáradt, jön az effekt folyadékok használata. Ezt mindenképp kesztyűben, és valamilyen tálon végezd, mert maró hatása van, így vigyázni kell vele.
Én mindhárom folyadékkal átkenem a vasporos részt ecsettel, mert én ezt a színt szeretem, amit a három folyadék együtt képez a vasporon. Lehet külön is alkalmazni, annak függvényében melyik színt szereted (érdemes egy próbát készíteni, hogy megtudd, melyik rozsdás végső szín tetszik neked).
Sokféle pasztával ki tudod emelni a repedések, és a Pentart umbra antikoló pasztáját szeretem, nem volt kérdés, hogy ez kerül rá.
Ronggyal vittem fel a mennyiséget, jó vastagon, hogy a repedésekbe jól megüljön, a felesleget pedig vissza töröltem.
Nincs túl kellemes illata, de szerintem a legjobb anyag antikolásra, így jó nagy szellőztetés következik utána, de megéri használni ezt az anyagot.
A végső feladat, már csak egy kis hópaszta felvitele volt, mert hát korcsolya, tél, szerintem kíván egy kis havas kinézetet is.
Még a cipőfűző felragasztása van hátra, amit én madzaggal oldottam meg, hogy kicsit ezzel is régies hangulata legyen.
Dekorálni a korit bármivel lehet, ami épp otthon van.
Kész is a karácsonyi hangulatú korcsolya dekoráció
Csók, puszi
Erika
